Ő az a típus, akinél már a kapcsolat elején is észre lehet venni, hogy igen erős személyiség. Alapvető elve a szemet szemért. A kudarcot nem tudja elviselni, minden esetben bosszúval kompenzálja. Amint úgy érzi, hogy a férfi valamivel megbántotta, ellene cselekedett, beindul az ösztön és a leghatékonyabb módszerrel próbál visszaütni. A férfi kedvenc pólójának széttépéstől, a határidőnapló összefirkáláson át, meztelen kép feltöltésig talán ide tartozik minden, de vegyük most a legádázabb bosszút, a lelki terrort.
Elhagytál? Kicsinállak!
Tipikus gondolatmenete, ha a férfi elhagyja, hozzon fel mentségére bármilyen indokot is, azt ő saját bukásának, ellene elkövetett merényletnek fogja fel, ami következmények nélkül nem maradhat. Valószínűleg saját hibáit nem veszi észre, a kapcsolat megromlását automatice a pasi számlájára írja. Előfordul, hogy végig sem gondolja a dolgokat, csupán az lebeg a szeme előtt, hogy: „Kidobott ez a szemét!” Márpedig őt csak úgy nem lehet kidobni. Az ex gyengepontjait ismervén ott üt, ahol a legjobban fáj. Ez az apró kis bökdösődésektől egészen a beteges zaklatásig is mehet. Jó példa erre, mikor rájön, ha a volt kedvese egy másik nőszemély miatt dobta. Ilyenkor megpróbálja rossz színben feltűntetni, esetleg nem megtörtént dolgokat is kitalál a siker érdekében. Célja, hogy a pasi ne legyen boldog, miközben ő szenved miatta. (Sajátos kis gondolkozás az biztos.) Az elvetemültebb kategória, mikor az újdonsült barátnőn próbálja levezetni feszültségét. Azért, mert biztos ő volt, aki elvette tőle kedvesét. „Az a hülye k. elcsábította!” (elrettentő példa) Eszébe sem jut, hogy a pasas a hunyó. (Bár lehet épp emiatt ússza meg a kiherélést.)
Megcsaltál? Visszacsallak!
Ez ugye abban az esetben működik, ha a férfi vissza akarja kapni őt. Azért itt is két szintre lehet bontani a dolgokat. Az első, amikor kicsit visszafogottabb a nő, egyszerűen feltételként szabja meg, hogy visszamehet hozzá a csávó, de ő is megcsalja. Csupán azért, hogy tudja milyen szar érzés, nehogy már csak ő szenvedjen emiatt. Kérdés, hogy ebbe belemegy-e a pasi. Ha ez már nem smakkol neki, (pedig a csaj szerint jogos) az se baj. Senkit nem érdekel, ha szakít is vele inkább, a nő akkor is le fog feküdni valakivel, csak azért, hogy később az orra alá dörgölhesse. A másik eset, mikor alantasabban viszi véghez ugyanezt. Megbocsát párjának, előadja a csupaszív barátnőt. Miközben ez az egész színjáték csak azért van, hogy majd nagyobbat üssön a megtorlás. A lényeg csak ezután jön. Miután ágyába édesgette azt az embert, akire a pasi leginkább féltékeny, ezt tudatja vele, majd kiadja útját. Mennyire álnok nőszemély az ilyen. A harmadik típust már csak zárójelben említeném. Ennél betegebb nemigen létezik. Az az eset, mikor fizikailag próbál kárt tenni párjában. Nem is nagyon ecsetelném, ez tényleg már a véglet és szerencsére nagyon ritka Viszont álljon itt, egy már jól ismert példa.
Hála az égnek a fent említett típussal elég ritkán lehet találkozni, de amennyire ritka, annyira fájó. Tapasztalatom szerint ez a bosszúállás dolog azért a legtöbb nőben meg van. Még ha nem is ilyen szinten… Főleg a fiatalabb, éretlenebb korosztály gondolkozása tükrözi ezt. Tipikus: „Haverjaiddal bulizol? Akkor én meg elmegyek csajos buliba! (Még ha nincs is kedvem…)”, „Beszélgettél az exeddel? Akkor én is felhívom a volt pasimat!”, „Fent vagy cseten? Akkor én meg regelek társkeresőre!”. Brr. Hozzátenném, itt még inkább butaságról, gyerekes gondolkozásról beszélünk, de a hajlam már meg van. Ki tudja mi lesz belőle később…
Ne adja az ég, hogy ember fia összeszűrje a levet az ilyen nővel, mert, ha egyszer belekezdtünk, farbaharapás nélkül nem kászálódunk ki belőle az fix.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése