A férfiak életében mindig is nagy szerepet töltött be a versengés élménye. Mindig mindenben jobbak akarunk lenni a másiknál, számunkra nincs második hely. Győzni akarunk. Ahogy a sportban, kaszinóban vagy az élet bármely területén, úgy a nőknél is. Sajnos a hölgyek ezzel tisztában vannak, és ki is használják. Elhitetik velünk, hogy nyeregben vagyunk, hogy aztán megfosszanak minket férfiasságunktól.
Néha az ismerkedéskor úgy viselkednek, mintha nem akarnának túl szorosan kötődni a férfihoz. Ez általában olyan hatással van ránk, mintha nem éreznénk magunkon, hogy elég jók vagyunk. Még jobban oda kell tenni magunkat. Az a cél, hogy szinte már rajongjunk értük.
Tipp: Húzni kell az agyukat. Néha lenyűgözni, néha lazán venni a dolgokat.
Ezután kicsit ő is többet ad, esetleg kapunk egy-egy kisebb dicséretet. „Te olyan művelt vagy!” „Adnál nekem tanácsot?” Legtöbben bele esünk abba a hibába, hogy el hisszük, csodál minket. Teljesen elszállunk magunktól és szinte már tisztában vagyunk vele, hogy mi irányítunk. Ilyenkor felkészül, hogy elkezdünk órákon át dumálni, magabiztosan, mintha mindent tudnánk mindenről. Tisztában van vele, hogy unalmas percek elé néz.
Tipp: Csak lazán, röviden beszéljünk. Ne dőljünk be neki. Köszönjük meg a bókot, esetleg dicsérjünk vissza. Semmiképp ne bízzuk el magunkat, legyünk résen. Ez már egy jel, hogy rutinos a leányzó.
Apróbb jel lehet még, hogy az ismerkedés stádiumában, az első pár randi után, társaságban kimutatja vonzalmát. Folyamatosan próbál közel állni hozzá a pasihoz. Megsimogatja itt-ott, esetleg elenged egy-egy lazább, túlfűtött megjegyzést.
Tipp: Ne higgyünk az érzékeinknek. Nem akar ott helyben leteperni minket, bármennyire is hihetetlen. Pont azt akarja elérni, hogy a mi ne tudjuk kordában tartani a vágyainkat. Nem vennék rá mérget, hogy ez mindig sikerül. Nem figyelünk magunkra és máris két kézzel szorítjuk magunkhoz a hölgyeményt.
Az igazából rutinos csajok, nem fogják elaléltan fogadni közeledésünk. Nem fognak elájulni egy öleléstől, vagy csóktól. Még, ha annyira jók is lennénk, hülye lenne ezt kimutatni. Addig húzza a dolgokat, amíg lehet. Úgy gondolja, amíg el tud minket bizonytalanítani, addig ő dirigál és mi akarunk neki megfelelni. Női logika szerint, amíg nem érzi a pasi úgy, hogy megkapta a nőt, addig fogja kényeztetni, addig lesz csak igazán oda érte.
A férfiak általában ilyenkor elbírnak viselni többszörös vereségeket is egyhuzamban. A hölgy a legvégéig húzza. Mikor a szerencsétlen hódoló, már majdnem feladná, ő akkor lép. Előhúz a tarsolyából egy apró praktikát és a férfi ismét úgy érzi, hogy ő van nyeregben. Nyernie kell! Valószínű meg is tesz mindent a cél érdekében. Nem számít pénz, energia, erőfeszítés. Nagyon sok példát lehetne még sorolni ehhez a témához. Biztos vagyok benne, hogy minden férfi tapasztalta már azt, milyen érzés a gyengébbik nem trükkjeinek hálójában vergődni, hiszen ahány nő, annyi ötlet.
Az az igazság, hogy tényleg a legtöbb férfi így gondolkozik, és valóban csak addig kell neki a nő, amíg meg nem kapta. Éppen ezért az sem jó, ha ténylegesen a pasi irányít. Akkor elvész a kihívás érzete, nem lesz túl érdekes a dolog. Viszont nem gondolom azt, hogy partnernek kellene lenni a nők eme játékában. Valahol meg kell találni a középpontot itt is. Egyszer legyünk hódolók, tegyünk meg mindent az álomnőért, máskor vegyük lazábban. Húzzuk egy kicsit az agyukat, hiszen a nőknek is akkor érdekes az ismerkedés, kapcsolat, ha az izgalmas és kihívásokkal teli. Senkinek nincs szüksége egy unalmas papucsra. Sokszor viszont, nagyon nehéz háttérbe szorítani érzéseinket, pedig tisztában vagyunk vele, hogy a kapcsolat elején nem szabad kiadni magunkból mindent. Oda kell figyelni és bármennyire is furcsán hangzik, taktikázni kell egy kicsit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése